Sütőtökkrémleves – egy csipetnyi gyömbérrel megbolondítva
A rostban gazdag táplálkozásnak olyan evidenciának kellene lennie minden ember életében, mint a levegővételnek.
Nem mindegy, hogy milyen rostot fogyasztunk, ugyanis vannak olyan rostok, amelyek nem puhulnak megfelelően, hanem éles, karcos felületükkel megsérthetik a bél nyálkahártyáját. Ez akkor okoz problémát, ha a bél bármely szakaszán gyulladásos folyamat zajlik. A nem megfelelő rostok ebben az esetben irritálják az amúgy is gyulladásban lévő bélfalat, ami a panaszok fokozódásához vezet. Sokáig kerestük, hogy melyik az a növényi rost forrás, amelyiknek a legmagasabb a rost tartalma, így akadtunk rá az akácia rostra, mely 90% rosttartalommal rendelkezik. Az akácia rost nem csak ebben kiemelkedő, ugyanis vízben kolloidális módon oldódik, ami nem okoz problémát gyulladásos bélbetegségekben sem.
A növényi eredetű rostok nem mások, mint ballasztanyagok, összetett szénhidrátok, melyeket az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagynak. Az enzimek nem képesek felszívódásra alkalmas kisebb egységekre bontani, így nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol kifejtik az egészségre gyakorolt jótékony hatásukat. Útjuk során a bélbaktériumok által részben vagy teljes mértékben fermentálódnak, miközben számos melléktermék, köztük rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, melyeknek fontos szerepük van például abban, hogy a vastagbélhámszövet sérülésmentes maradjon.
