Ötlevelű ginzeng
A Gynostemma pentaphyllum (ötlevelű ginzeng) lágyszárú, kétlaki kúszónövény. Dél- és Kelet-Ázsiában széles körben elterjedt. Neve az általában ötös csoportosulásban álló, fogazott szélű levelekre utal. Gyógyászati célra a növény föld feletti részeit, döntően a leveleit használják. Bár rendszertani értelemben nincs köze a Ginseng nemzetséghez, a növényt ötlevelű ginzengnek is nevezik, mivel hatásai és hatóanyagai hasonlítanak az ázsiai ginzengéhez.
Őshonos területein alkalmazásához tradicionálisan a fiatalságot és a hosszú életet biztosító hatást kötik. Hagyományosan magas koleszterinszint, cukorbetegség, májbetegség, elhízás és sok egyéb betegség esetén alkalmazzák, de ezeknek a felhasználási területeknek a nagy részét nem támasztják alá megfelelő tudományos bizonyítékok. Hazánkban elsősorban vércukorszint- és testsúlycsökkentés céljára alkalmazzák.
Az ötlevelű ginzeng adaptogén és szellemi-fizikai teljesítményt fokozó hatásai a gipenozid típusú hatóanyagokhoz köthetők. A gipenozidok – hasonlóan az ázsiai ginzeng hatóanyagaihoz – triterpénszaponinok. Az ötlevelű ginzeng vércukorszintet csökkentő és lipidanyagcserét támogató hatása kísérletesen igazolt. Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy az ötlevelű ginzeng fokozza a vércukorszint-csökkentő kezelés hatásosságát; egy randomizált vizsgálatban 2-es típusú cukorbetegek körében 12 hetes kezelés után csökkentette az éhgyomri vércukorszintet és javította a szervezet inzulin iránti érzékenységét, valamint csökkentette a hosszú távú vércukorkontroll javulására utaló glikálthemoglobon-szintet.[1]
Egy randomizált, egyszeresen vak vizsgálatban az ötlevelű ginzeng szignifikánsan csökkentette a testtömegindexet, valamint néhány a májműködés javulására utaló enzim értékét.[2]
Egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos, 12 hetes klinikai vizsgálatban a jelent termék fő összetevőjeként felhasznált speciális, hőkezelt kivonat testsúlycsökkentő hatását igazolták. A vizsgálatban 25 fölötti BMI-jű, egyébként egészséges egyének vettek részt, 40 fő a növény kivonatát (450 mg/nap), 40 fő placebót kapott. A vizsgálat során az aktív kezelést kapó csoportban a placebóhoz képest szignifikánsan csökkent a hasi zsírtömeg, a testtömeg, a test zsírtartalma, a derék- és csípőkörfogat valamint a BMI. A kezelés semmilyen kockázattal nem járt.[3] Ennek a kivonatnak az egyediségét az adja, hogy a hőkezelés során nő azoknak az összetevőknek (a gipenozidok közé tartozó damulin A és B) az aránya, amelyeknek feltételezhetően szerepe van a testtömeg- és testzsírcsökkentő hatásban. A damulinok aktiválják az AMP-aktivált proteinkinázt (AMPK), ezáltal fokozzák a zsírok oxidációját és az izomsejtek glükózfelvételét.
Az ötlevelű ginzenget tartalmazó étrend-kiegészítőknél a következő (függőben lévő) egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatása érdekében:
- A kiegyensúlyozott étrend részeként támogatja a zsíranyagcsere (koleszterin és trigliceridek) és a vérzsírszint egyensúlyban tartását (3376)
- Támogatja a normál homciszteinszint fenntartását a vérben, ami az érelmeszesedés egyik kockázati tényezője. Támogatja a keringést és a normál vérnyomás fenntartását (3377).
Fokhagyma
A fokhagyma széles körben ismert, az ókor óta alkalmazott fűszer; napjainkban a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik. Föld alatti részét (gumóját) gyógyászati és táplálkozási céllal egyaránt használják. A feldolgozott termékek a szárított (gyakran fagyasztva szárított) gumót porított formában vagy a fokhagyma olajos kivonatát, ritkábban illóolaját tartalmazzák. A fokhagyma hatásaiért jellegzetes szagú, kéntartalmú vegyületei felelősek. A nyers fokhagyma karakterisztikus hatóanyaga az allicin, ez azonban a fokhagyma feldarabolásakor azonnal elkezd más vegyületekké átalakulni (első lépésben allicinné). Különböző mértékben, de a képződő vegyületekre is jellemzőek a fokhagyma jellegzetes hatásai. Az emberi szervezetben is érvényesülő koleszterinszint-csökkentő hatás részben a koleszterinszintézis gátlásával magyarázható. A fokhagyma jellegzetes szagú, kéntartalmú vegyülete, az allicin és a fermentált termékekben található S-allilcisztein erősen gátol egy enzimet (HMGCoA-reduktáz), amely nélkül a koleszterintermelés nem lehetséges. Mivel a fokhagyma kismértékben az érelmeszesedés szempontjából védő hatású HDL-koleszterin koncentrációját is növeli, az LDL/HDL hányados kedvező irányban változik. A fokhagyma vérrögképződést gátló hatása gyulladáscsökkentő tulajdonságával függ össze. A drog állatkísérletekben kimutatott vérnyomáscsökkentő hatása az érelmeszesedéses lerakódások visszafejlődésével, valamint a közvetlen értágító hatással magyarázható.
A fokhagyma szív-érrendszeri hatásai közül az érelmeszesedés lassítását, valamint a koleszterinszintet és a vérnyomást csökkentő hatását megfelelő humán bizonyítékok (véletlen besorolásos, kontrollos klinikai vizsgálatok) támasztják alá.
Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti az érfal károsodásáért felelős LDL-koleszterin vérszintjét, ezért alkalmazzák az érelmeszesedés kialakulásának lassítására. A humán vizsgálatokban az optimális dózisú fokhagymakezeléssel az összkoleszterin-, az LDL- és a trigliceridkoncentráció is átlagosan mintegy 10%-kal csökkent.[4] A fokhagyma szedése az érelmeszesedésre jellemző érfali lerakódások (plakkok) növekedését is visszafogta.[5]
A vérnyomáscsökkentő hatás tanulmányozására irányuló humán vizsgálatok többségében enyhe, 2–17 Hgmm-es szisztolés és 3–16 Hgmm diasztolés vérnyomáscsökkenés volt megfigyelhető.[6],[7]
A rendszeres fokhagymafogyasztás egyéb előnyös hatásait is kimutatták. Azoknál, akik sok fokhagymát fogyasztanak, kisebb eséllyel alakul ki gyomor- és vastagbéldaganat. [8] Az emésztőrendszeri fekély kiegészítő kezelésében szintén kedvező hatású.[9]
Az fokhagymát tartalmazó étrend-kiegészítőknél a következő (függőben lévő) egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatása érdekében:
- támogatja a szív-érrendszer egészségének megőrzését, támogatja a normál koleszterin- és vérlipidszint fenntartását (1992)
Olajfalevél
Az olajfa Kis-Ázsia és Szíria őshonos gyümölcsfája, amely ma az egész Földközi-tenger térségében termesztett, kultikus és iparilag is jelentős növény. Levelét a hagyományos gyógyászatban vérnyomáscsökkentésre, vizelet- és epehajtásra használták. A modern gyógyászatban levelét alkalmazzák, illetve az olajbogyóból hideg préseléssel kinyert olajat gyógyszerkészítmények oldószereként, krémek komponenseként hasznosítják.
Az olajfalevél száraz kivonatát étrend-kiegészítőkben is felhasználják. Egy klinikai vizsgálatban az olajfalevél kivonata a kaptopril nevű gyógyszerhatóanyaggal azonos mértékben csökkentette a hipertóniás betegek vérnyomását.[10] A vérnyomáscsökkentő hatást további vizsgálatok is megerősítették.[11] Elhízottak körében kimutatták, hogy a levél kivonata fokozza a sejtek inzulinérzékenységét és a hasnyálmirigy sejtjeinek inzulintermelését.[12]
Az olajfalevél jellemző összetevői a szekoiridoidok (pl. oleuropein), amik keserű ízűek. Az oleuropeint különféle kísérletekben értágító, vizelethajtó, és ezekből adódóan vérnyomáscsökkentő hatásúnak találták, továbbá vércukorszintet és gyulladást csökkentő hatását is kimutatták. A vérnyomáscsökkentő hatásban szerepe lehet annak, hogy a szekoiridoidok gátolják az angiotenzin-konvertáz enzimet (több vérnyomáscsökkentő is ezen keresztül fejti ki hatását). Az olívaolaj, amely szintén számos kedvező hatással rendelkezik, nem tartalmaz számottevő mennyiségben szekoiridoidokat, ezek a levél jellegzetes vegyületei.
Az olajfalevelet tartalmazó étrend-kiegészítőknél a következő (függőben lévő) egészségre vonatkozó állítások használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatása érdekében:
- támogatja a normál vérnyomás fenntartását (2656)
Króm
A króm a vércukorszint-szabályozás zavarainak mérséklésében, a normál vércukorszint fenntartásában fontos nyomelem. A fokozott fizikai aktivitással együtt járó megnövekedett krómigény biztosítása céljából a sportolók célzottan fogyasztják. A króm kis mennyiségben a természetes tápanyagforrásokban (teljes kiőrlésű gabonák, húsok, máj, hüvelyesek) is előfordul, de a krómvegyületeknek mindössze 1–2%-a szívódik fel. Krómpótlásra szerves kötésű vegyület formájában, vagy (mint jelen készítményben is) krómtartalmú élesztő formájában alkalmazzák. Ez biztosítja jó adagolhatóságát és megfelelő felszívódását.
A krómmal végzett vizsgálatok elsősorban a szénhidrát-anyagcserére és a vércukorszint-szabályozásra kifejtett hatások tanulmányozására irányultak, és jellemzően pozitív eredménnyel zárultak. A cukorbetegség kiegészítő kezeléseként alkalmazott napi 200–800 mikrogramm króm önmagában is kedvezően befolyásolta a vércukorszintet, segítette annak megfelelő tartományban tartását. Ezt a hatást a klinikai vizsgálatok metaanalízise is visszaigazolta (éhgyomri várcukorszint és glikált hemoglobin szintjének csökkentése).[13]
A króm fokozza az inzulinérzékenységet és a glükóz sejtekbe való bejuttatását, ezáltal segíti a vércukorszint hosszú távú szabályozását. A vegyület az összkoleszterinszint csökkentésével hozzájárul a vérlipidek megfelelő szérumszintjének eléréséhez, így közvetve csökkenti az érelmeszesedés veszélyét és támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. A krómvegyületek testsúlycsökkentő és izomtömeg-növekedést támogató hatásai nem igazoltak.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a krómra vonatkozóan elfogadta, hogy
- a króm támogatja a normál vércukorszint fenntartását.[14]
Gyömbér
A gyömbér ázsiai eredetű évelő növény, amelynek jellegzetesen aromás illatú, fűszeres, csípős-égető ízű, sárgás színű gyöktörzsét (rizómáját) gyógy- és fűszernövényként egyaránt felhasználják. Kínában évezredek óta alkalmazzák elsősorban emésztési panaszok kezelésére, gyógyítására. Napjainkban hányinger megelőzésére és enyhítésére alkalmazzák, de enyhe gyomor- és bélpanaszok (pl. felfúvódás) kezelésére és ilyen jellegű fájdalmak mérséklésére is felhasználják. Markáns gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik,[15] ami előnyös azoknál a betegeknél, akiknél a metabolikus szindróma miatt krónikus, szubklinikai gyulladásos folyamatok játszódhatnak le.
Egy klinikai vizsgálat szerint a gyömbér fokozza a termogenezist és csökkenti az éhségérzetet, ami támogathatja a súlycsökkentést.[16] AII. típusú cukorbetegek részvételével végzett klinikai vizsgálatok metaanalízise szerint a gyömbér fogyasztása csökkenti a glikált hemoglobin szintjét ami a vércukorkontroll javulására utal.[17]
Cukorbetegeknél fokozza az inzulinérzékenységet egy vizsgálat szerint.[18] Egy kettős vak, placebokontrollos vizsgálat szerint cukorbetegeknél javította a lipidprofilt, valamint a vércukorértékekre is kedvezően hatott.[19]
Az gyömbért tartalmazó étrend-kiegészítőknél a következő (függőben lévő) egészségre vonatkozó állítás használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatása érdekében:
- támogatja a normál vércukorszint fenntartását (2867)
Rezveratrol
A rezveratrol egy természetes antioxidáns vegyület, amely több étrendi növényben megtalálható. Legismertebb forrása a kékszőlők héja, de a faeperben, a málnában, az áfonyábanis is jelentősebb mennyiségben előfordul. A legnagyobb rezveratroltartalmú gyógynövény az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica).
A rezveratrol iránti érdeklődést az a felfedezés keltette fel, hogy a mediterrán térségben kisebb a szív- és érrendszeri problémák előfordulási aránya, mint Európa más részein. Ezt a jelenséget részben az étrenddel, ezen belül is a vörösborfogyasztással hozták összefüggésbe. A borban (az oxidáns hatású, nagyobb dózisban egyértelműen káros hatású alkoholon kívül) számos kedvező hatású vegyület található meg, ezek egyike a rezveratrol.
Antioxidáns aktivitása alapján feltételezik, hogy lassítja a sejtöregedést és csökkenti egyes daganatos betegségek, valamint a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer-kór) és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát, de ezeknek a hatásoknak a zömét embereken nem igazolták.
Több száz tudományos vizsgálatban tanulmányozták a rezveratrol bioaktivitásait. Antioxidánsként védelmet nyújt a szabad gyökök sejtkárosító hatásaival szemben, de számos egyéb (pl. ösztrogénszerű) aktivitása is bizonyított. Sejtöregedést gátló és gyulladáscsökkentő hatásai különféle kísérletes modellekben igazolták. Gátolja a gyulladásos mediátorok termelődését és a ciklooxigenáz enzimet. Hatásának fontos eleme, hogy aktiválja a SIRT-1 és (az ötlevelű ginzenghez hasonlóan az AMP-aktivált proteinkináz enzimet (AMPK).[20]
Kísérletes körülmények között gátolja a daganatos sejtek kialakulását és szaporodását, és a daganatos szöveteket ellátó új erek képződését
Állatkísérletekben kimutatták, hogy a rezveratrol javítja a szívműködést, csökkenti a vérnyomást, javította a szénhidrát-anyagcserét és csökkentette az elhízott kísérleti állatok súlyát is.
A rezveratrol hatásait jelenleg is több tucat klinikai vizsgálatban tanulmányozzák. Több vizsgálat metaanalízise szerint metabolikus szindrómában csökkenti az összkoleszterinszintet, az LDL- és HDL-szintre viszont nincs hatással.[21] Egy kisebb vizsgálatban kedvező hatással volt a vérlipid- és koleszterinértékekre.[22]
A rezveratrol szénhidrát-anyagcserére gyakorolt kedvező hatásait (csökkenő éhgyomri vércukorszint, inzulintermelés fokozódása) humán klinikai vizsgálatokban diabéteszes betegek körében tudták igazolni, egészséges felnőtteknél nem.[23] Cukorbetegeknél kedvezően hatott a kardiometabolikus paraméterekre, ami a szív-érrendszeri kockázat csökkenésére utal.[24]
Egy placebokontrollos klinikai vizsgálatban a rezveratrol több száz mg-os adagban enyhítette a nem alkoholos eredetű zsírmáj okozta tüneteket és a csökkentette a májenzimek szintjét a keringésben. A hasonló témában végzett vizsgálatok metaanalízis szerint a kezelés valóban kimutatható előnye a gyulladásos faktorok szintjének csökkentése.[25]
A rezveratrolt tartalmazó étrend-kiegészítőknél a következő (függőben lévő) egészségre vonatkozó állítás használhatóak fel a fogyasztók tájékoztatása érdekében:
- támogatja a szív-érrendszeri egészség fenntartását (1849).
[1] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20213586/
[2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16708768/
[3] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/oby.20539
[4] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23590705/
[5] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29718835/
[6] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22895963/
[7] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26764326/
[8] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31895803/
[9] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31660038/
[10] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0944711310002709?via%3Dihub
[11] https://link.springer.com/article/10.1007%2Fs00394-016-1188-y
[12] https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0057622
[13] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24635480/
[14] https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2011.2203
[15] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31151279/
[16] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22538118/
[17] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30921234/
[18] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23496212/
[19] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24490949/
[20] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32168855/
[21] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32066446/
[22] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32534040/
[23] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31978258/
[24] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31475415/
[25] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33321448/
