Almapektin inulinnal - Mit kell tudnunk róla?

Az almapektin inulinnal - funkcionális élelmiszerben - két élelmiszer alapanyagot „házasítottunk össze”. Mindkettő fontos feltétele a „bélegészség”-nek. A bélegészséget a bélnyálkahártya állapota és a bélben élő baktériumok milyensége határozza meg, mely az egész szervezetre kiható homeosztázist, harmonikus állapotot hoz létre, vagy megbontva ezt az egyensúlyt betegséget idéz elő.

Európai Bizottság (EU) 2015/2314 rendelete alapján:

• A pektinre vonatkozó állítás szerint, napi 10 g pektin étkezés részeként való elfogyasztásával az egészségre kedvező hatást gyakorol. A pektin hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához, kedvező a hatása a mikrobiomra.
• Napi 12 g inulin bevitel a széklet gyakoriságának növelése révén hozzájárul a normál bélműködéshez.

A kedvező hatások napi 100 ml elfogyasztása esetén érhetők el.

Ha megfelelő mennyiségű - minimum 40-50 gramm - a napi vízben oldható fermentálható rostbevitel, akkor elegendő a napi 50 ml fogyasztása az almapektinből.

Az almapektin és az inulin is prebiotikumok, amelyek ellenállnak az emésztő enzimeknek, ezáltal változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását és ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélben.

A pektin és az inulin szerepe a bélegészségben:

• Az élelmi rostok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, a csökkentett élelmi rostbevitel összefüggésben áll a nyugati betegségek gyakoribb előfordulásával, a bél immunállapot rendellenességeivel. Az immunrendszer és a bélflóra kölcsönhatása, együttműködése biztosítja, hogy szervezetünk védve legyen az emésztőrendszerbe óhatatlanul bekerülő káros anyagoktól.
• Nagyon fontos, hogy minden nap a jó összetételű mikrobiom hozzájusson az őt tápláló anyagokhoz. Ilyen tápláló anyagok, a pektin és az inulin, melyek segítik az egészséges és az élettani funkciójukat megfelelően ellátó vékonybél hámsejtek (enterocyták) és a vastagbél hámsejtek (colonocyták) működését, a jó összetételű mikrobiom kialakulását és a káros, toxin termelő gramm negatív úgynevezett LPS baktériumok és gombák kiszorítását. A jó (eubiotikus) baktériumok biztosítják a bélnyálkahártya védelemét, átjárhatóságát és egyensúlyát. Az utóbbi években egyre több információval rendelkezünk arról, hogy az egész szervezet működése szempontjából milyen fontos szerepe van az egészséges mikrobiomnak.
• Az emésztőrendszer immunrendszerét gyakran GALT (gut-associated lymphoid tissue) néven említik, ami magyarul bélhez kapcsolódó limfoid szövet. Az immunrendszer kb. 70%-ban az emésztőrendszerben található. A GALT-ot több limfoid szövettípus alkotja, melyek termelik és tárolják azokat az immunsejteket, amelyek megtámadják a kórokozókat.
• A pektin és az inulin a két legértékesebb élelmi rost. A pektin, mint a legjobb vízben oldható fermentálható rost és az inulin, mint rezisztens szénhidrát fontos szerepet játszanak a bél immunállapot egyensúlyában. A fermentálható rostok hozzájárulnak bél védekezéséhez, megelőzve a betegségek kialakulását, segítik a bélnyálkahártya immungát működését. Az immungát az emberi test kapuőre. A nyálkahártya és a bélhámsejtek megakadályozzák, hogy a béltartalom nemkívánatos molekulái és a kórokozók belépjenek - a lamina propria alá bekerülve - a nyirok- és a vérkeringésbe.
• A gyulladásos bélbetegségek (IBD), a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a Crohn- betegség (CD) krónikus és visszatérő gyulladásos állapot a bél traktusban. Az olyan tünetek, mint a hasmenés, hasi görcsök, súlycsökkenés, fáradtság, vérszegénység és bélrendszeren kívüli tünetek (többek között különböző gyulladásos bőrbetegségek, ízületi gyulladás) nagy hatással vannak az életminőségre. Az UC és a CD előfordulásának gyakorisága világszerte nőtt az elmúlt 50 évben, különösen a fejlődő és a nyugati országokban. A krónikus és visszatérő bélgyulladásos állapot immunológiai, mikrobiális és környezeti tényezők közötti összetett kölcsönhatás eredménye, így egy specifikus kezelés kifejlesztése fontos feladat. A terápiának fontos része a bélgát diszfunkciójának és az immunrendszer rendellenességeinek megszüntetése, például autoimmun és gyulladásos betegségek, beleértve a Crohn - betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást. A bélgát funkció javítása az élelmi rostfogyasztás növelésével, hatékony stratégia lehet a nyugati, immunrendszerrel kapcsolatos betegségek megelőzésére.

Az élelmi rostok biológiai hatékonyságát a vízben való oldódásuk dönti el! Két fajtájuk létezik:

• amelyek vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok),
• amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).

A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak, azonban a vastagbélben teljesen vagy részben fermentálódnak.

A készítményben használt almapektint saját üzemünkben almarostból állítjuk elő.

A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav, vajsav) fermentálódik.

A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost, a citrusfélék héja. A pektin a legértékesebb élelmirost, mert a vízoldhatósága miatt 100 %-ban fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel. A galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka. Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának is elengedhetetlen tápláléka a butirát. A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát, a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban. A pektinek különböző szerkezeti jellemzőkkel rendelkező élelmi rostok. A pektin szerkezetek befolyásolhatják a bél immunállapotát azáltal, hogy közvetlenül kölcsönhatásba lépnek az immunsejtekkel. A pektin stimulálhatja a hasznos mikrobiális közösségek sokféleségét és bőségét. A pektin befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, segíti a vastagbélben a vajsav (butirát) termelő Bifidobakteriumok, a Faecalibacterium prausnitzii, az Anaerostipes-, Eubacterium- és Roseburia-fajok elszaporodását.

A pektin hatásai közé tartozik a nyálkahártya réteg erősítése, a bélnyálkahártya integritásának javítása, valamint a dendritikus sejtek és makrofágok immunválaszának a nyugtatása, elkerülve ezzel a citokin vihart, a bél immunválaszainak túlzott aktivitását. A rövidláncú zsírsavaknak (SCFA) fontos szerepe van a gyomor- és bélnyálkahártya védelmében. Ezenkívül a pektinek fokozhatják a bél immunerősítését azáltal, hogy gátolják a kórokozók hámsejtekhez való tapadását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a pektin hatékony élelmi rost lehet számos gyulladásos állapot kezelésére és megelőzésére.

Számos közelmúltbeli publikáció kimutatta, hogy ezek az SCFA-kat termelő baktérium fajok fontos szerepet játszanak az anyagcserében és metabolitot termelnek, mint például a triptofán vagy szekunder epesavakat, amelyeknek fontos szerepe van a bél immunitásban. Az epesavak megakadályozzák az endotoxin-transzlokációt, ezzel a gyulladást kiváltó citokinek felszabadulását gátolják.

A leggazdagabb inulin forrás a csicsóka. Ez a fehér belsejű gumó, amely főzéskor krémes lesz, valójában a fészkes virágzatú család tagja. Más néven Jeruzsálemi articsókának nevezik, Észak-Amerika keleti partjáról érkezett Európába a XVII. században, pedig se nem jeruzsálemi, se nem articsóka.

Mi a különbség a csicsóka szirup és a csicsókából származó inulin között?

A csicsókában a bélegészség szempontjából nem csak a jó hatású, rezisztens szénhidrát az inulin van, hanem a bélegészség szempontjából káros cukrok (mono- és diszacharidok) és cukoralkohol van. A csicsóka szirup inulin tartalma 21,46 %, a cukortartalma 15,4 %, a cukoralkoholtartalma 2,73 %. Ezért nem ajánlott a csicsóka szirup, kizárólag csak a nagy tisztaságú csicsókából származó inulin.

Az inulin vízben oldódó nagyméretű rost. Az ember emésztőrendszerében nincs inuláz enzim, amely segítségével képes lenne megemészteni az inulint. Miközben az ember számára emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, nem szívódik fel, nem növeli a vércukorszintet.

Diabétesz esetén az inulin, mint szénhidrát- energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Lactobacillusoknak, Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak.

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül ezen baktériumtörzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként inulin fogyasztásával az élelmiszer-allergia megszüntethető.

Az almapektin inulinnal által elvárt kedvező hatások napi 100 ml elfogyasztása esetén érhetők el.

Bő folyadékkal kell fogyasztani!

A termék fogyasztása mellett se feledkezzen meg a változatos és kiegyensúlyozott étrendről, az egészséges életmód fontosságáról.

Sokféleképpen lehet fogyasztani, önmagában, ízlés szerint keverhető ételekbe, pl. főzelékekbe, italokba pl. növényi tejekbe.

Az alapanyagok származási helye: Az almapektin alapanyaga Ukrajna-Kárpátalja, Felső-Tiszavidékről származik. A nagy tisztaságú, cukormentes inulin előállítása csicsókából történik.

Származási ország: Magyarország

A mikrobiom a bélegészség és a szervezet homeosztázisa a teljesség igénye nélkül

Az alábbiakban leírt összefüggések eddig széleskörben nem publikált cikkek alapján készült.

A szervezet hormon egyensúlya szempontjából miért fontos a bélegészség?

A bélrendszerünk optimalizálása kulcsfontosságú a hormonok egyensúlyának fenntartásában. A bél egészsége nagyon fontos, mert a mikrobiomnak számos funkciója van. Az ösztrogének elsősorban petefészkekben és a mellékvesékben termelődnek, amit a máj bont le, metabolizálja konjugált ösztrogénné, ahonnan az epébe kerül és kiválasztódik a bélben.

A bél mikrobiomja a jó és a rossz baktériumok gyűjteménye az emésztőrendszerben.

Ideális esetben 99 %-ban a jó baktériumok vannak jelen a mikrobiomban, ezt az állapotot eubiozisnak nevezzük. Az étrend, az antibiotikumok, a xenobiotikumok és számos káros a környezeti tényező miatt gyakori az egyensúlyzavar, a diszbiózis.

A bél mikrobiom döntő szerepet játszik a keringő ösztrogénszint szabályozásában. A mikrobiomban található specifikus mikrobák, az úgynevezett estrobolom baktériumok részt vesznek az ösztrogén szint szabályozásban. Az estrobolom található mikrobák β-glükuronidáz nevű enzimet termelnek, amely dekonjugálja az ösztrogéneket. Ezek befolyásolják az ösztrogének mennyiségét, amelyek újra felszívódnak, és képesek kötődni a szervezet ösztrogén receptorjaihoz, ezzel hatást gyakorolnak a hormonális szabályozású élettani folyamatokra. A mirobiomnak kulcs szerepe van az ösztrogén méregtelenítésben, ha megfelelő mennyiségű β-glükuronidáz termelés van a bélben, akkor az ösztrogén homeosztázis megmarad. Amikor diszbiózis következik be, akkor az estrobolom fel- vagy leszabályozza a β-glükuronidáz termelődést, ami az ösztrogén hiányához vagy túl magas ösztrogén szinthez vezet a szervezetben. A bél diszbiózis következtében leggyakrabban ösztrogén felesleg van a szervezetben.

Az egészséges mikrobiomban az estrobolom bélbaktérium minimalizálja az ösztrogén bélből történő felszívódását, lehetővé téve a székletben és a vizeletben lévő biztonságos eltávolítását, ezáltal biztosítva a hormon egyensúlyt. A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát, az inulin gátolta a tumor fejlődését. Az inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillusok által termelt béta-glükuronidáz enzim ösztrogén lebontó hatásán alapul.

A gazdaszervezet és a mikrobiom közötti kölcsönhatás eredményeként termelt metabolitoknak nagyon fontos, pótolhatatlan szerepe van a szervezetben. A rövid láncú zsírsavaknak (SCFA), az elágazó rövid láncú zsírsavaknak (BSCFA), elágazó láncú zsírsavaknak (BCFA), a másodlagos epesavaknak és a triptofánból származó metabolitoknak nagyon fontos szerepe van a szervezet egyensúlyi állapotában.

A triptofán-kinurenin-niacin útvonalon képződik az egészséges bélnyálkahártyában a niacin,A niacin a májban alakul át niacinamiddá. A niacinamid a prekuzora a NAD+ és NADP+-nak. A nikotinamid-adenin- dinukleotid (NAD+) és a nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (NADP+) az élő sejtekben megtalálható két igen fontos biokémiai kofaktor. Alapvető szerepük van a protonok és az elektronok szállításában, a terminális oxidációban, a trikarbonsav ciklusban az elektron szállító kofaktor. A NAD+ NADP+ nélkül nem működik a mitokondriumok hatékony aerob energia termelése. Azt hangsúlyozni kell, hogy csak az egészséges vékonybél bélnyálkahártya hámsejtekben termelődik meg a niacin. Az SCFA -k, köztük a butirátok, az acetátok és a propionátok, drámai hatással vannak az anyagcserére és a bélnyálkahártyák, a vékonybél és vastagbél hámsejtek egészséges fejlődésére, emiatt nagyon fontos a vízbenoldható fermentálható rost. Az indoleamin-pirrol-2,3-dioxigenáz IDO enzim részt vesz a triptofán anyagcserében. Ez az enzim egyike, amely katalizálja a kinurenin út első és sebességkorlátozó lépését. Az IDO az immunrendszer fontos része, és szerepet játszik a különböző kórokozók elleni természetes védekezésben. A felszívódott triptofán aminosav csak 5 %-a fordítódik fehérjeszintézisre, 1 %-ban a szerotonin termelődés alapja, a triptofán 94 %-ban a triptofán-kinurenin (tryptophane-kynurenine pathway) a felhasználási útvonal- on keresztül a NAD+ NADP+ termelődésre fordítódik a szervezetben.

Különösen fontos az, hogy a IDO enzim működése nitrogén monoxid (NO) függő. Aki ismeri a szakmai munkáimat, az ismeri a feldolgozott élelmiszerek lizin-arginin antagonizmust okozó hatását. Mivel az arginin a donorja a NO-nak, ennek az antagonizmusnak fontos szerepe van a nem megfelelő ütemű NAD+, NADP+ termelődésben. Ez egy újabb adalék, hogy miért lehet az állatoknál tömegesen triptofán és niacin és NAD+, NADP+ probléma. Valamint ennek következménye a Goldberger József magyar származású New York-i orvos által felismert DDDD betegség. Ez a jelenség a bőr pellagra, ami a legtöbb tenyészsertésen tetten érhető.

A szekunder epesavak megsemmisítik és semlegesítik az ott élő Gram negatív LPS baktérium-flóra endotoxinjait. Az endotoxinok (saját belső mérgek) nagy molekulájuk révén allergizáló hatásúak, szívritmus zavart provokálhatnak, lázkeltőek, műtét után általános mérgezést (szepszist) okozhatnak, szerepük van a férfi-meddőség kialakulásában. Az epesavak tehát mérhetetlenül fontosak a szervezet fizikai és élettani állapotát érő káros hatások kivédésében. Az epesavak jelentősen befolyásolják a szervezet koleszterin anyagcseréjét, valamint gyulladásos folyamatot hoznak létre, megváltoztatják a szervezet immunitását és a cirkadián ritmust, a „napi biológiai órát”.

A rövid láncú zsírsavaknak (SCFA) szerepe van az elhízás kialakulásában. A különböző típusú élelmi rostok és a különböző SCFA arányok befolyásolják a metabolikus szindrómával kapcsolatos rendellenességeket. A pektin és az inulin magas butirát, acetát, propionát termelődést hoz létre. A testzsír-gyarapodást és az inzulinrezisztenciát nagymértékben csökkentette a pektin és az inulin. Ezenkívül csökkentette a máj trigliceridjeit és javította az inzulinérzékenységet. Az inulin csökkentette a máj zsírsav felvételét és az inulin fokozta a mitokondriális kapacitást és gátolta a lipogenezist a májban. A fermentálható rostpótlás növelte a bifidobaktériumok számát. Az inulin megakadályozta a máj steatosisát, amely a zsírok abnormális visszatartását okozza a májban.

A pektin és az inulin megváltoztatja a bél mikrobiomját.

A béltraktus mikrobiomja 10¹⁴ mikrobiális sejtet tartalmaz, legalább 1000 baktériumfaj alkotóval. A baktériumok általában előnyösek az emberi egészségre, mivel képesek fermentálható rostokat rövid láncú zsírsavakká (SCFA) alakítani, amelyek a gazdaszervezet immun-, neuro-, endokrin- és emésztőrendszerének, valamint a homeosztázisában fontos szabályozó szerepet játszanak.

A diszbiotikus mikrobiomban a Gram negatív lipoglikán- lipopoliszacharid (LPS), a neurotoxin termelő baktériumok közvetlenül exotoxint bocsáthatnak ki, amelyek átjutnak a keringésbe. A vérbe kerülve a neurotoxinok (direkt idegmérgek) bénítják és megváltoztathatják a vegetatív (autonóm) idegrendszer működését. Az autonóm idegrendszer által beidegzett fontos szervek szimpatikus és paraszimpatikus hatásokra való reagálása mellett bolygóideg a (nervus vagus) működését zavarják, melyek a feladata az állandóan változó körülmények között a szervezet homeosztázisának fenntartása.

Amire nem gondolunk a bélbaktériumokkal kapcsolatban: Az autonom idegrendszer bénítása és beidegződésének megzavarása révén komoly működési zavart hoz létre:

• a szív, erek, vérnyomás szabályozásában, a légzés szabályozásában,
• a táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos működések összehangolásában,
• a kiválasztás, húgyhólyag működésének irányításában,
• a só és vízháztartás szabályozásában (ADH),
• a hőszabályozás lebonyolításában, a szexuális reflexek működtetésében,
• a szem belső izmainak mozgatásában,
• a hormonális rendszer egy része, a mellékvesevelő, közvetlenül agyalapi mirigy és azon keresztül egyéb mirigyek működésének szabályozásában.

A Gram negatív lipopoliszacharid (LPS) baktériumok neurotoxinja megváltoztathatja a vér-agy gát (BBB)

integritását, indukálja a neuroimmun anyagok felszabadulását, amelyek befolyásolják az agyműködést. Egyre több bizonyíték jelzi, hogy a mikrobiom kölcsönhatásba lép a központi idegrendszerrel (CNS), és számos funkcióját szabályozhatja.

Gramm negatív (LPS) baktériumok dekarboxiláz enzimet termelnek. A gyomor és bél traktusban lebomlásnak indult és fel nem szívódott peptidek és aminosavak, valamint az élelmiszerek szabad aminosav tartalma a dekarboxiláz enzimet termelő baktériumok tevékenysége révén biogén amint termelnek. A bélből felszívódó biogén aminok megjelennek a vérkeringésben. Ezek a biogén aminok toxikusak, direkt sejt és idegmérgek, bénítják az én hálózat beidegződését (cadaverin, histamin, tiramin, putrescin).

A leptin az elhízás fő szabályozója. Leptin szabadul fel a vérben a zsírsejtekből, és kering az agyban, ahol áthalad a vér-agy gáton (BBB), hogy a központi idegrendszer receptoraira hatva befolyásolja az étvágyat, a termogenezist és számos más hatást. A mikrobiomnak a vér-agy gát működését befolyásoló hatása következményeként alakul ki a leptin rezisztencia, mert nem jut át a leptin a vér-agy gáton. Az elhízottakra jellemző a magas leptinszint.

A bélbaktériumok szerepe a bőrszépségben és a bőregészségben.

Többszörösen bizonyított, hogy két irányú kommunikáció van a belek és a bőr között, ami a belekben történik, gyakran meglátszik a bőrön is. A bőrnek is megvan a saját élő mikrobiomja.

A bőrbetegségek roppant komplex problémák, sokféle eredetük van. A belek mikrobiomjának nagyon komoly szerepe van a bőrbetegségek kialakulásában. Az ekcémát (atópiás dermatitisz), az aknét, a seborrhoeás dermatitiszt és a pikkelysömört kiváltó okot a bélben kell keresni.

Bélbaktériumok és az ösztrogén hormon okozta bőr problémák. Mi az estrobolom?

A narancsbőr, a cellulit kialakulásában két fontos tényezőnek van szerepe. Egyik a hormonok meghatározó szerepe. Leginkább a nőket érinti, ezért az ösztrogén lehet a legfontosabb hormon a cellulit kialakulásában. Más hormonok is, köztük az inzulin, a pajzsmirigyhormonok és a prolaktin is részt vesznek a cellulit kialakulásában.

Ritkán fordul elő férfiaknál a cellulit, az androgénhiányos férfiaknál gyakoribb, például akik prosztatarák miatt ösztrogénterápiát kapnak.

Az estrobolom a bélben lévő baktériumok gyűjteménye, amely képes metabolizálni és módosítani a szervezet keringő ösztrogénjét. A problémát a bél diszbiózis, a bélbaktériumok egyensúly hiánya okozza. Ha túl sok baktérium termel β-glükuronidázt, ez visszaállítja az ösztrogént a nem konjugált aktív formájába, majd visszaszívódik a véráramba, ami ösztrogén dominanciát eredményez. A keringő ösztrogének megváltozása hozzájárulhat az elhízáshoz, a metabolikus szindrómához, bizonyos daganatos betegségek kockázatnövekedéséhez, endometrium hiperpláziájához, endometriózishoz, policisztás petefészek szindrómához (PCO), termékenységi zavarokhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez (CVD).

A cellulit kialakulásához szükséges másik tényező a Gram negatív (LPS) káros bélbaktériumok által termelt toxinok, amelyek a bőr mikrokapillárisaiban a keringés és a nyirokrendszer zavarát okozzák, ami toxinok felhalmozódásához és a rétegeket rögzítő kollagén rostok lebomlásához vezet. Ezek a rostok keményekké válnak, elveszítik rugalmasságukat és kissé zsugorodnak, lefelé húzódva gödröcskét hoznak létre, ez a cellulit első látható jele.

A bőr „szépség” megmaradása miatt fontos a bélbaktériumok által termelt rövid láncú zsírsavak (SCFA) képződése mellett a bél mikrobák által termelt elágazó rövidláncú zsírsavak (BSCFA) például izo-, izovalerikus és 2-metil-vajsav termelése is. Hasonlóan fontos szerepe van az elágazó láncú zsírsavaknak (BCFA) a bőrben. Mindkettő a jó bélbaktériumok „terméke”. Az emberi bélben az elágazó láncú zsírsavak fermentációját főleg a Bacteroides fajok végzik. Ez a kétféle zsírsav ritka a belső emberi szövetekben, de nagy koncentrációban vannak jelen a bőrben. Nem véletlen, hogy a bársonyos bőrű csecsemők bőrében vannak legnagyobb mennyiségben ezek a zsírsavak. A legismertebb BCFA a juhok gyapjúzsírja, a bőrbarát lanolin. Táplálékkal is be tudjuk vinni ezeket a különleges zsírsavakat, legelő kérődző állatok húsával és tejzsírjával.

Felhasznált irodalom:

Baker James M, et al.: Estrogen-gut microbiome axis: Physiological and clinical implications, doi: 10.1016/j.maturitas. 2017.06.025. Epub 2017 Jun 23. 2017 Sep;103:45-53.

Beukema et al. (2020): The effects of different dietary fiber pectin structures on the gastrointestinal immune barrier: impact via gut microbiota and direct effects on immune cells Experimental & Molecular Medicine (2020) 52:1364–1376 https://doi.org/10.1038/s12276-020-0449-2

Ervin Samantha M. et al: Gut microbial β-glucuronidases reactivate estrogens as components of the estrobolome that reactivate estrogens Journal of Biological Chemistry Volume 294, ISSUE 49, P18586- 18599, December 2019 https://doi.org/10.1074/jbc.RA119.010950

Heiman Emilia et al .:Branched short-chain fatty acids modulate glucose and lipid metabolism in primary adipocytes, Adipocyte. 2016 Oct-Dec; 5(4): 359–368. Published online 2016 Oct 28. doi: 10.1080/21623945.2016.1252011 PMCID: PMC5160390 PMID: 27994949

Hoffman Jared D.: Dietary inulin alters the gut microbiome, enhances systemic metabolism and reduces neuroinflammation in an APOE4 mouse model PLoS One. 2019; 14(8): e0221828. Published online 2019 Aug 28. doi: 10.1371/journal.pone.0221828 PMCID: PMC6713395 PMID: 31461505

Lukiw Walter J: Gastrointestinal (GI) Tract Microbiome-Derived Neurotoxins—Potent Neuro-Inflammatory Signals From the GI Tract via the Systemic Circulation Into the Brain, Front. Cell. Infect. Microbiol., 12 February 2020 | https://doi.org/10.3389/fcimb.2020.00022

Verduci Elvira: Brown Adipose Tissue: New Challenges for Prevention of Childhood Obesity. Nutrients 2021, 13(5), 1450; https://doi.org/10.3390/nu13051450 Received: 30 March 2021 / Revised: 14 April 2021 / Accepted: 21 April 2021 / Published: 24 April 2021