A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin. Kutatók először a véralvadásban játszott szerepét azonosították,1 későbbi vizsgálatok során viszont sok egyéb hatását is felismerték. Legfontosabbak ezek közül, hogy a kalciumot a megfelelő helyekre szállítja, az érfalakról és lágy szövetekből a csontokba és a fogakba. [2, 3] Főleg ezért kulcsfontosságú az érelmeszesedés [4, 5, 6] és csontritkulás [7, 8, 9, 10] megelőzésében.
A K-vitamin bizony sokféle lehet
A K-vitaminok “népszerűbb” fajtái a K1-vitamin, a K2 MK-4, a K2 MK-7, és a K3-vitamin, amit kizárólag állattenyésztésben használnak. A K1-vitamin növényekben és kis mennyiségben állati eredetű élelmiszerekben található. A K2 MK-4 főleg nagyüzemi, zsírban gazdag állati termékekben, a K2 MK-7 pedig fermentált ételekben található. [12, 13] Érdekesség, hogy K2 MK-4-ből jóval többet tartalmaznak az ipari húskészítmények, mint a hagyományos állattartásból származó állatok és a vadak húsa, köszönhetően a K3-mal dúsított tápoknak. Utóbbiak szinte semennyit nem tartalmaznak K2 MK-4-ből. [14]
Mennyi K-vitamint tartalmaznak az ételeink?
A K1-vitamin főleg a zöld leveles zöldségekben található, ezek közel 500 mcg mennyiséget tartalmaznak 100 grammonként. A hüvelyesek, gyümölcsök, magvak szintén tartalmaznak K1-et, bár jóval kevesebbet. K2 MK-4 csak a már említett ipari húskészítményekben található, a libamáj tartalmazza belőle a legtöbbet. K2 MK-7 pedig fermentált sajtokban és a japánok által fogyasztott nattoban található hatalmas mennyiségben. Az evolúció során K-vitamin bevitelünket főleg K1-vitaminban gazdag zöldségekből és tengeri ételekből fedeztük, ipari húskészítményeket egyáltalán nem fogyasztottunk.
Melyik a leghatásosabb forma?
A hivatalos ajánlások kizárólag K1-vitaminra korlátozódnak, abból is minimális, kevesebb, mint 100 mcg-nyi bevitelt javasolnak naponta. Ez kizárólag a véralvadási faktorok aktiválására elegendő, ha jól felszívódó formában visszük be. Ezzel szemben sok külföldi orvos és kutató kizárólag a K2-vitamint tartja fontosnak, mondván, a K2 az, ami a véralvadáson kívüli pozitív hatásokért felelős. Az elmúlt évek során egyre több kutatás vizsgálta a K-vitaminok különböző formáit csontritkulás, érelmeszesedés kapcsán is. Valóban a K2 MK-4 az, ami a fő pozitív hatásokért felelős, azonban ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül MK-4-et kellene pótolni, mivel a többi K-vitamin is MK-4-é alakul a szervezetben.
Mi a hatásos dózis a különböző fajtákból?
K1-vitaminból a hivatalos 100 mikrogrammnyi mennyiség elég a véralvadási faktorok aktiválásához, viszont ennek legalább az ötszöröse, 500 mikrogramm kell a csontozat és a szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatások eléréséhez. [16, 20] Megfelelő dózisban alkalmazva a relatíve olcsó K1-vitamin hatásosabb, mint a jóval drágább K2 MK-4 vagy MK-7, és jobb szöveti arányt biztosít.
K2 MK-4-ből csak a nagyon magas, 45 mg-os dózisok hatásosak a csontozat esetén. [9] Nem bizonyult hatásosnak viszont az érelmeszesedés, és más szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében vagy visszafordításában.[21] A hatásos dózishoz szükséges mennyiséget pedig lehetetlen természetes ételek formájában bevinni.
A K2 MK-7 már kis dózisban is hatásos a véralvadási faktorok aktiválásában, illetve MK-7-ből már 100 mcg elegendő az erős csontok biztosításához, [8, 10, 17] viszont érelmeszesedés esetén szintén nem találták hatásosnak. Túl magas dózis esetén (360 mcg, vagy magasabb bevitel) egy új kutatás alapján akár kontraproduktív is lehet. [18]
Melyik K-vitamint érdemes tehát pótolni?
Ha valaki nem szed véralvadásgátló gyógyszereket, amik a K1-vitamin hatását gátolják, akkor elegendő a K1-vitamint pótolni. Természetes ételekből, zöld leveles zöldségeket fogyasztva biztosítható a szükséges 500 mcg-os mennyiség. Nehéz felszívódása miatt azonban fontos, hogy a zöldségeket hőkezelve, zsírforrással együtt fogyasszuk.
Kiegészítőként az olajban oldott K1-vitamin, vagy a K2 MK-7-el való kombinációja a legjobb a szöveti MK-4-szint biztosításához. K1-vitaminból érdemes lehet akár 5 mg-nyi mennyiséget is szedni, hiszen ez a magasabb dózis az, ami pár éven át fogyasztva felére csökkentette a csonttörések kockázatát, negatív hatása pedig nem ismert. Különösen fontos ez azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem fogyasztanak sok zöldséget.
K2 MK-4-et Magyarországon nem lehet kapni, de nincs is rá szükség, legfeljebb azok esetében, akik a fentebb már említett véralvadásgátló gyógyszereket szedik.
Forrásirodalom:
1. D'Alessandro, Arthur J. “Vitamin K and its role in blood coagulation.” The American Journal of Surgery, 1942
2. Binkley NC, Jrueger DC, Kawahara TN, et al. A high phylloquinone intake is required to achieve maximal osteocalcin gamma-caboxylation. Am J Clin Nutr. 2002.
3. Binkley N, Harke J, Krueger D, et al. Vitamin K treatment reduces undercarboxylated osteocalcin but does not alter bone turnover, density,or geometry in healthy postmenopausal North American women. J Bone Miner Res. 2009
4. Knapen MH, Braam LA, Drummen NE, Bekers O, Hoeks AP, Vermeer C. Menaquinone-7 supplementation improves arterial stiffness in healthy postmenopausal women. A double-blind randomised clinical trial.Thromb Haemost. 2015.
5. Brandenburg VM, Reinartz S, Kaesler N, et al. Slower progress of aortic valve calcification with vitamin K supplementation: results from a prospective interventional proof-of-concept study. Circulation. 2017.
6. Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, et al. Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007.
7. Cheung AM, Tile L, Lee Y, Tomlinson G, Hawker G, Scher J, Hu H, Vieth R, Thompson L, Jamal S, Josse R. Vitamin K supplementation in postmenopausal women with osteopenia (ECKO trial): a randomized controlled trial. PLoS Med. 2008
8. Knapen MH, Drummen NE, Smit E, Vermeer C, Theuwissen E. Threeyear low-dose menaquinone-7 supplementation helps decrease bone loss in healthy postmenopausal women. Osteoporos Int. 2013
9. Iwamoto J, Sato Y. Menatetrenone for the treatment of osteoporosis. Expert Opin Pharmacother. 2013
10. Kanellakis S, Moschonis G, Tenta R, et al. Changes in parameters of bone metabolism in postmenopausal women following a 12-month intervention period using dairy products enriched with calcium, vitamin D, and phylloquinone (vitamin K(1)) or menaquinone-7 (vitamin K (2)): the Postmenopausal Health Study II. Calcif Tissue Int. 2012
11. Carr BI, Wang Z, Wang M, et al. Differential effects of vitamin K1 on AFP and DCP levels in patients with unresectable HCC and in HCC cell lines. Dig Dis Sci. 2010.
12. Booth SL. Vitamin K: food composition and dietary intakes. Food Nutr Res. 2012.
13. Schurgers LJ, Vermeer C. (2000) Determination of phylloquinone and menaquinones in food. Effect of food matrix on circulating vitamin K concentrations. Haemostasis. 30(6):298-307
14. Rodbotten, R., Gundersen, T., Vermeer, C., & Kirkhus, B. (2014). Vitamin K2 in different bovine muscles and breeds. Meat Science, 97(1), 49–53. doi:10.1016/j.meatsci.2014.01.005
15. Schurgers LJ, Teunissen KJ, Hamulyák K, Knapen MH, Vik H, Vermeer C. Vitamin K-containing dietary supplements: comparison of synthetic vitamin K1 and natto-derived menaquinone-7. Blood. 2007 Apr 15;109(8):3279-83. doi: 10.1182/blood-2006-08-040709. Epub 2006 Dec 7. PMID: 17158229
16. Iwamoto et al.: High-dose vitamin K supplementation reduces fracture incidence in postmenopausal women: a review of the literature. Nutrition Research 29 2009.
17. Ronn SH, Harslof T, Pedersen SB, Langdahl BL. Vitamin K2 (menaquinone-7) prevents age-related deterioration of trabecular bone microarchitecture at the tibia in postmenopausal women. Eur J Endocrinol. 2016
18. Zwakenberg SR, de Jong PA, Bartstra JW, et al. The effect of menaquinone-7 supplementation on vascular calcification in patients with diabetes: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Am J Clin Nutr. 2019;110(4):883–890.
19. Braam LA, Hoeks AP, Brouns F, Hamulyák K, Gerichhausen MJ, Vermeer C. Beneficial effects of vitamins D and K on the elastic properties of the vessel wall in postmenopausal women: a follow-up study. Thromb Haemost. 2004
20. Mizuta T, Ozaki I, Eguchi Y, Yasutake T, Kawazoe S, Fujimoto K, Yamamoto K. The effect of menatetrenone, a vitamin K2 analog, on disease recurrence and survival in patients with hepatocellular carcinoma after curative treatment: a pilot study. Cancer. 2006
21. Ikari Y, Torii S, Shioi A, Okano T. Impact of menaquinone-4 supplementation on coronary artery calcification and arterial stiffness: an open label single arm study. Nutr J. 2016
